Címkeolvasás

Illóolajok: természetesek, mégis allergizálhatnak

A levendula-, teafa- vagy citromolaj természetes, de ugyanazokat az allergén vegyületeket tartalmazza, mint a parfümök. Mit érdemes tudni, ha illatérzékeny vagy?

Írta
Az illatmentesen.hu szerkesztősége
Megjelent
Olvasási idő
6 perc
Illóolajos üvegcse levendulaszálakkal világos asztalon

„Csak tiszta illóolajjal illatosítva.” „100% természetes aroma.” Ezek a feliratok bizalmat keltenek, hiszen a természetes szó sokunknak egyet jelent a biztonságossal. Illatérzékenyként és illatallergiásként azonban érdemes óvatosnak lenni: az illóolajok a természet legkoncentráltabb illatanyagai, és sok közülük ismert allergén.

Ebben a cikkben megnézzük, miért allergizálhatnak az illóolajok, hogyan ismered fel őket a címkén, és mit érdemes tenni, ha eddig a „természetes” illatokra esküdtél.

Mi az az illóolaj?

Az illóolaj a növény illatos, illékony része: levelekből, virágokból, héjból vagy gyantából vonják ki, többnyire lepárlással vagy préseléssel. Egyetlen illóolaj is több tucat, akár több száz különböző vegyületből áll.

Ezek a vegyületek pontosan ugyanazok, amelyeket a parfümiparban is használnak, csak ott gyakran szintetikus úton állítják elő őket. A molekula nem tudja, honnan jött: a citromhéjból kinyert limonene ugyanaz, mint a laboratóriumban előállított.

Melyik illóolajban mi van?

Néhány ismert példa, és a bennük lévő, az uniós szabályok szerint név szerint jelölendő allergének:

IllóolajJellemző allergén összetevők
Levendulaolajlinalool, linalil-acetát
Citrom- és narancsolajlimonene, citral
Rózsa- és geraniumolajgeraniol, citronellol
Szegfűszegolajeugenol
Citromfű (lemongrass) olajcitral, geraniol
Fahéjolajcinnamal (fahéjaldehid)

Ezért fordul elő, hogy egy „csak illóolajjal” illatosított termék összetevői között a végén ott áll: Limonene, Linalool, Citral. Ezek nem hozzáadott szintetikus illatok, hanem az illóolaj saját összetevői, amelyeket a gyártónak egy bizonyos mennyiség felett fel kell tüntetnie.

Miért allergizálnak?

Az Európai Bizottság Fogyasztóbiztonsági Tudományos Bizottsága (SCCS) 2012-ben átfogó véleményt adott ki az illatanyag-allergénekről. Ebben nemcsak egyes vegyületeket, hanem több növényi kivonatot és illóolajat is a bőrt érzékenyítő anyagok közé sorolt. A bizottság becslése szerint az európai lakosság 1–3 százaléka allergiás valamilyen illatanyagra.

Az oxidáció szerepe

Van egy kevéssé ismert, de fontos jelenség: a levegővel érintkező illóolajok oxidálódnak. A limonene és a linalool önmagában viszonylag gyenge allergén, de amikor a levegő oxigénjével reakcióba lép, hidroperoxidok keletkeznek belőlük, amelyek jóval erősebben érzékenyítik a bőrt. Az SCCS véleménye szerint e két vegyület esetében az oxidációs termékek a fő allergének.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

  • Egy régóta nyitva tartott illóolajos üveg vagy egy félig üres, gyakran kinyitott kozmetikum allergizálóbb lehet, mint frissen.
  • A párologtatóban, melegítve az oxidáció gyorsabban zajlik.
  • A teafaolaj, amelyet sokan pattanásra vagy gombás fertőzésre használnak, szintén hajlamos az oxidációra, és ismert kiváltója az allergiás bőrreakcióknak.

A „hipoallergén” és a „bio” sem garancia

A natúrkozmetikumok és bio termékek sokszor kifejezetten illóolajjal illatosítanak, mert a szintetikus parfüm a tanúsítási szabályok miatt nem megengedett bennük. A natúr tehát sokszor illatosabb, nem kevésbé illatos.

A „hipoallergén” feliratnak sincs egységes, jogilag kötött jelentése. Nem garantálja, hogy a termékben nincs illóolaj vagy illatanyag.

Jó hír viszont, hogy több natúrkozmetikum-márka is kínál kifejezetten illóolaj- és parfümmentes termékeket érzékeny bőrre. Ezeken általában fel is tüntetik, hogy „illóolajok nélkül” vagy „parfümmentes”.

Hogyan ismerd fel az illóolajat a címkén?

Az illóolajok az összetevők listáján latin nevükkel szerepelnek:

  • Lavandula Angustifolia (Lavender) Oil: levendula
  • Melaleuca Alternifolia (Tea Tree) Leaf Oil: teafa
  • Citrus Limon (Lemon) Peel Oil: citrom
  • Citrus Aurantium Dulcis (Orange) Peel Oil: narancs
  • Mentha Piperita (Peppermint) Oil: borsmenta
  • Eucalyptus Globulus Leaf Oil: eukaliptusz
  • Rosmarinus Officinalis (Rosemary) Leaf Oil: rozmaring

Egy jó ökölszabály: ha a latin növénynév után „Oil” áll, és a növény illatos (virág, citrus, fűszer, menta, fenyő), akkor valószínűleg illóolajról van szó. A zsíros növényi olajok (napraforgó, mandula, jojoba, shea) viszont nem illóolajok, és illatérzékenyként általában nem okoznak gondot.

Ha egy termékben illóolajat találsz, nézd meg a lista végét is: ott általában ott vannak az allergén összetevői (Linalool, Limonene, Geraniol, Citral és társaik). Ezekről a címkeolvasás cikkünkben írtunk bővebben.

Aromaterápia és párologtatók

Az aromaterápiás párologtatók, diffúzorok és illóolajos fürdők népszerűek, és sokan nyugtató hatásuk miatt használják őket. Illatérzékenyként azonban ezek ugyanazt teszik, mint egy légfrissítő: folyamatosan illatanyagot juttatnak a levegőbe, amelyet a lakás minden lakója belélegez.

Ha valaki a családban aromaterápiát használ, érdemes megbeszélni, hogy ezt ne a közös terekben tegye. A légfrissítőkről szóló cikkünkben azt is leírjuk, mivel lehet illatanyag nélkül friss a levegő.

Gyerekek és háziállatok

Az illóolajok kisgyerekek közelében különös óvatosságot igényelnek: a bőrük vékonyabb, a légútjaik érzékenyebbek. Csecsemők közelében illóolajos párologtatót és illóolajos „megfázás elleni” balzsamot csak orvosi javaslatra használj.

A háziállatok, főleg a macskák, szintén érzékenyek bizonyos illóolajokra. Ha párologtatót használsz, kérdezd meg az állatorvost.

Mit tegyél, ha eddig illóolajokat használtál?

  1. Gyűjtsd össze a fürdőszobában és a lakásban azokat a termékeket, amelyekben illóolaj van (szappan, testápoló, sampon, párologtató, masszázsolaj).
  2. Figyeld meg, van-e összefüggés a használatuk és a tüneteid között.
  3. Cseréld fokozatosan illóolaj- és parfümmentes változatra azokat, amelyek a bőrödön maradnak.
  4. Tárold jól, ami marad: jól zárva, hűvös, sötét helyen, és ne használd a régóta nyitva lévő üvegeket.
  5. Ha bőrtüneteid vannak, kérj bőrgyógyászati vizsgálatot: a tapaszteszttel kideríthető, melyik illatanyagra vagy érzékeny.

Gyakori tévhitek az illóolajokról

„Ami természetes, az nem árthat.” A természet tele van erős, biológiailag aktív anyagokkal. Az illóolajok éppen azért hatnak (illatoznak, fertőtlenítenek, nyugtatnak), mert erős vegyületeket tartalmaznak. Ugyanezek a vegyületek allergiát is okozhatnak.

„A tiszta, 100%-os illóolaj nem allergizál, csak a hamisított.” Az allergiát nem a szennyeződés okozza, hanem maguk az illóolaj fő összetevői, például a linalool vagy a limonene. A tiszta illóolajban ezekből van a legtöbb.

„Ha eddig nem volt bajom vele, ezután sem lesz.” Az illatanyag-allergia kialakulhat évekig tartó használat után is. A bőr fokozatosan érzékenyülhet, és egyszer csak megjelenik a reakció.

„Hígítva biztonságos.” A hígítás csökkenti a kockázatot, de nem szünteti meg. Aki már allergiás egy illatanyagra, annak kis mennyiség is tünetet okozhat.

„Az illóolaj nem kerül a levegőbe, csak a bőrre.” Az illóolajok éppen azért illatoznak, mert illékonyak, vagyis párolognak. Amit a bőrödre kensz, azt a környezeted is belélegzi.

Masszázs, szauna, wellness

A wellnessközpontokban és masszázsszalonokban az illóolaj szinte mindenhol jelen van: a masszázsolajban, a szaunában felöntött vízben, a pihenőben párologtatóban. Illatérzékenyként néhány tipp:

  • Masszázs előtt kérd, hogy illatmentes, natúr olajat használjanak (például tiszta napraforgó-, mandula- vagy jojobaolajat), vagy vidd a sajátodat.
  • Szaunában kérdezd meg, mikor lesz illatanyag nélküli felöntés, vagy válassz olyan szaunát, ahol nem öntenek fel illóolajat.
  • Kozmetikusnál kérd, hogy illatmentes termékekkel dolgozzon, és mutasd meg, ha van tapaszteszt-eredményed.

Ha előre szólsz, a legtöbb helyen szívesen alkalmazkodnak.

Illóolajok a háztartásban

Az illóolajok nemcsak a kozmetikumokban vannak. Gyakran találkozhatsz velük:

  • „Natúr” tisztítószerekben: sok öko tisztítószert citrus-, levendula- vagy eukaliptuszolajjal illatosítanak. Az összetevők között ilyenkor Limonene, Linalool vagy a latin olajnév szerepel.
  • Öko mosószerekben és öblítőkben: a „természetes illat” itt is illóolajat jelent. Ha illatérzékeny vagy, keresd a kifejezetten illatmentes változatot; erről a mosásról szóló cikkünkben írtunk.
  • Molyriasztókban, rovarriasztókban: a levendula-, cédrus- vagy citronellaolaj gyakori összetevő.
  • Gyógynövényes balzsamokban, inhalálókban: a mentol, az eukaliptusz és a kámfor erős illatanyag. Megfázásnál kérdezd meg a gyógyszerészt illatmentes alternatíváról.

A háztartásban is ugyanaz a szabály: az összetevők listája a mérvadó, nem a „natúr” felirat.

Összefoglalva

A természetes illat nem jelenti, hogy biztonságos. Az illóolajok ugyanazokat az allergén vegyületeket tartalmazzák, mint a parfümök, és oxidálódva még erősebben allergizálhatnak. Ha illatérzékeny vagy, a „természetes” felirat helyett mindig az összetevők listájára hagyatkozz.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot.

Illatmentes termékek a témához

Gyakori kérdések

Hogyan ismerem fel az illóolajat az összetevők között?

Az illóolajok latin növénynévvel és az „Oil” szóval szerepelnek, például Lavandula Angustifolia Oil (levendula), Melaleuca Alternifolia Leaf Oil (teafa), Citrus Limon Peel Oil (citrom). Mellettük gyakran ott vannak az allergén összetevőik is, például Linalool vagy Limonene.

A növényi olaj (például napraforgó- vagy mandulaolaj) is gond?

Általában nem. A zsíros növényi olajok (például Helianthus Annuus Seed Oil, Prunus Amygdalus Dulcis Oil) nem illóolajok, nincs erős illatuk. Az illóolaj a növény illatos, illékony része.

Használhatok aromaterápiás párologtatót, ha illatérzékeny vagyok?

Ha az illatok panaszt okoznak, nem javasolt. A párologtató ugyanúgy illatanyagot juttat a levegőbe, mint egy légfrissítő, és a családtagok is belélegzik.

Források

  1. Európai Bizottság, Fogyasztóbiztonsági Tudományos Bizottság (SCCS): Illatanyag-allergiák a fogyasztói termékekben (közérthető összefoglaló)
  2. DermNet: Fragrance allergy (illatanyag-allergia)
  3. Az (EU) 2023/1545 bizottsági rendelet az illatanyag-allergének címkézéséről